
Budapest,1052, Régiposta utca 5.
Tulajdonos : dr.Nagy Stella
Az ARTEN GALÉRIA ,
Budapest Belvárosában 1996.április elseje óta reprezentálja a magyar kortárs képző- és iparművészek egy csoportját és foglalkozik műtárgyaik kereskedelmével, illetve szervez időszaki, vásárlásokkal egybekötött kiállításokat népszerűsítésükre.
A Galéria művész körének ( Krüzsely Gábor, Pelles Róbert, Fazakas Koszta Tibor, M.S.L. , Makláry Kálmán, Tóth Ernő, Udvarhelyi Zsuzsa, Molnár Gabriella, Gaál Domokos, Gross Arnold, Vetlényi Zsolt, B.Hegedűs Piros, Benedek Júlia, Fekete Géza, Györfi András, Brassai Gabi, Debreczeny Zoltán, Tibay László, Burkán Edit, Kovács Tamás Vilmos, M.S.L, Zsud... ) legfrissebb művei folyamatosan megtekinthetők, figyelemmel kísérhetők a Régiposta 5 szám alatt.
A Galéria hídként működik a művészek és a vásárlók között,- törekszik segíteni mind több fiatal művész pályakezdését, de hatékonyan kívánja felkészíteni az új kifejezésmódok befogadására az érdeklődő fiatal látogatókat, vásárlókat is.
1972.-ben született Esztergomban.
A Carrarai Accademia di Belle Arti festészeti szaka után, az Iparművészeti Főiskola grafika-tipografia szakán diplomázott 1995.-ben.
Halakat, madarakat, lovakat ábrázoló organikus képein a napos Itáliából hozott meleg színekkel ábrázol kapcsolatokat, örömöt, bánatot, táncot, egymásrautaltságot.
1956. szeptember 5.-én született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán Szabó Iván és Borsos Miklós tanítványa.
Kezdetben kő és faszobrokat faragott, ma többnyire bronzszobrokat készít. Fényes, gömbölyű idomú állat- és emberfigurái mind a szeretet, a nyugalom és a béke utáni vágyat közvetítik.
1966.-ban született Korondon, Erdélyben.
A Székelyudvarhelyi Művészeti iskola után, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban tanult, ahol grafika szakon végzett.
Családjával 1990.-ben települt át Magyarországra.
1991.-től szellemi szabadfoglalkozású művész. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.
Festményei szellemi kollázsok. Különböző kultúrák szimbólikus jeleiből építkezik. A múlt jeleit idézi fel, s menti át, emeli át egy másik világba. Az idősíkok egymásra tolódnak. Így keletkeznek az „áttünések”. Emlékeket, hangokat, élményeket, jelképeket ment át a múltból a jelenbe, s e jelek foltokká, tájakká , történetekké formálódva közvetítik a művész gondolatait, érzéseit, üzeneteit.
A művész képeit – címei szerint is a „rend „jellemzi – a dús színezésű absztrakt expresszionizmust idéző festményein az új eklektika személyes változatával kísérletezik.
1972.-ben született a kárpátaljai Ungváron.
1995.-ben rajztanári diplomát, 1998.-ban vizuális kommunikációs diplomát szerzett Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán.
Krüzsely Gábor festményei vegyes technikával készülnek. Festményein előszeretettel helyez el grafikus elemeket. Vallja, hogy a festészetet és a grafikát sohasem tudta és nem is akarta kettéválasztani. Jellegzetes a szín és formavilága.
Képei figurái egy látható hálón táncolnak, ölelnek, sportolnak, játszanak cirkuszi attrakciókat stb. keresik egymáshoz a kapcsolatot, élvezik az életet. E térháló hajlítható a művész erre fűzi fel a hangulatait, érzéseit s ennek segítségével vándorol térben és időben. Hajlításaival és súlypontjainak kiemelésével ad hangsúlyt témáinak. Az egyetemességbe vetett hite szorosan összefügg az egyensúllyal.
Vallja, hogy miközben a művész bejárja az útjának egy részét minden egyes alkotása révén az apró részletek által jut el a kerek egészig, s ez a lényeg. Minden csak akkor számít, ha a legkisebb elemi részecske is a helyén van, akkor lesz a mű kerek egész.
Az egyszerű és nagyszerű megszületését temérdek energia és tapasztalás előzi meg.
1949.-ben született Sajócsegén.
A képzőművészeti gimnáziumban szobrászatra szakosodott.
1979.-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, festőszakon - mesterei Iván Szilárd , Barcsay Jenő és Patay László voltak.
Több évig dolgozott az Operaház díszletfestő műhelyében. Ez a korszak mai napig hat művészetére.
Innen eredeztethetők képein a commedia dell’ arte jelenetek, a groteszk szimbolikus figurák.” Színház – és cirkusz – az egész világ”. Műveinek főszereplői : a csetlő-botló, sakkozó, szerelmes, lakomázó, táncoló bohócok; a mélabús lovag Don Quijote és szolgája Sancho Panza; és kitüntetett szerepet kapó állatok, hintalovak stb.
Képein csupa meglepő történést követhetünk. Bronzszobrai is csupa szerethető , humoros alakot mintáznak groteszk hangvétellel.
Galériánk hatalmas portálüvege mögött szinte állandó kiállításként szerepelnek Tóth Ernő bronz figurái.
1934.február 14.-én született Budapesten
„Expresszív, szűrreális jegyekkel készített képeinek témái aktok, életképek, csendéletek. Festői látásmódját legjobban a színek tobzódó használata jellemzi. Képein az új szenzibilitás művészetének jegyei éppúgy felfedezhetők, mint a már klasszikusnak számító szintetizmus által kimunkált festői hatások. Művészete besorolható az art brut művészet sorába, de nevezhetjük punk művésznek, új expresszionistának is.”(Kortárs Művészeti Lexikon)
Németh Miklós terjedelmes festői munkássága csak az utóbbi években bukkant fel a hazai művészeti életben. Napról napra nő gyűjtői táborának száma. Sorra rendezik kiállításait Budapesten, Szombathelyen, Grazban, Bécsben stb. ( az Arten Galériában : 2007. februárjában)
1947.-ben született Hajdúszoboszlón. Húsz éven át rock gitárosként járta a világot, közben egyre több időt töltött festészettel, keresve a zene és a festészet közötti kölcsönhatást.
Első hazai kiállítását Debrecenben szervezték, 1992.-ben már San Francisco-ban és San Diego-ban állított ki.
Makláry Kálmán nemzetközi művész. Kiállításainak a világ nagy városi sorra adtak otthont.
Gazdag fantáziát igénylő, expresszív, erősen kolorista képein „ a zene és festészet rokonságára akarja felhívni a figyelmet és látványban megjeleníteni a zenét.” Festményein az álom , a valóság összemosódik és a zeneiség gazdag gondolati tartalommal ötvöződik, amelyet sajátos szimbólum rendszerrel juttat kifejezésre.
1955.-ben született Keszthelyen. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola után dolgozott Filmgyárban, a Magyar Televízió animációs csoportjánál. Önállósulása után reklámfilmeket készített, saját design stúdiójában számos intézmény, bank, szálloda vizuális arculattervét dolgozta ki. Embléma terveivel több pályázat és díj nyertese lett.
1996.-tól kizárólag festészettel foglalkozik.
1998.-tól ismerheti meg hazai és a nemzetközi közönség a „Pelles-i világot „kiállításain.
Vallja, hogy a figurális, és a nonfiguratív képein egyaránt valamiféle időtlen „szépség”, a létezés csodájának valamiféle absztrakciójára,
megformálására törekszik.
1939.-ben született Budapesten.
1960-65. között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán mestere Pátzay Pál és Szabó Iván. Édesapja is szobrászművész volt, id. Fekete Géza.
Természetelvű, figuraközpontú szobrászatának legfontosabb alkotásai a portrék és a sport témájú kisplasztikák.Jelentős az éremművészeti munkássága is. Szobrainak alapanyaga a kő, valamint a bronz de 1988. óta faszobrokat is készít.
Vevőink kedvencei : Fekete Géza pikáns bronz női aktjai és a művész kutyájának, Brunónak a humoros figurája.